Istentől nyert örökségünknek, meghatározó részt kell elfoglalnia életünkben. A szomorú tény, hogy a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy van félretett örökségük a mennyben, ennek az ismeretnek a hiányában pedig jövőképük sincs.
A Felkent Jézusba vetett hiten keresztül (ugyanis) mindnyájan Isten fiai vagytok. Ahányan csak a Felkentbe bemerítkeztetek, a Felkentet öltöztétek fel. Nincs hát többé zsidó, sem hellén, nincs rabszolga, sem szabad, nincs férfi és nő, mert mindnyájan egyek vagytok a Felkent Jézusban.
Ha pedig a Felkentéi vagytok, következőleg Ábrahám magva vagytok, ígéret vonalán örökösök. De azt mondom, ameddig az örökös kiskorú, semmivel sem különb a rabszolgánál, noha, mindennek ura. Mégis gyámok és sáfárok alatt van az atyjától előre meghatározott időig.
(Galata 3:26-29, 4:1-2 Csia ford.)
Ebben az igeszakaszban nagyon fontos dolgokat szögez le számunkra a Szent Szellem.
Az első, hogy Krisztusba történő bemerítkezésünk által magát a Felkentet öltöztük fel. Ennek értelmében mi a Felkentéi vagyunk. Azt gondolom, eddig ez két rendkívül egyszerű tény. Ami ebből következik az az, hogy nem csak a Felkent tulajdonai vagyunk, de Ábrahám magva is, és az Ábrahámnak adott ígéret szerint örökösök.
