Elemek megjelenítése címkék szerint: W

Watchman Nee: A hegyi beszéd (Máté evangéliumának magyarázata (1950-52), 3. rész)

Máté evangéliumának 5-7. fejezetében találjuk a hegyi beszédnek nevezett tanítást. E két fejezet alkotja Máté evangéliumának harmadik részét. Ezt hat különböző szakaszra oszthatjuk; előbb azonban bevezetésképpen néhány dolgot tisztáznunk kell. Mt 5,1-2. Urunk látta a sokaságot, a Galileából, a Tízvárosból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról érkezettek nagy tömegét (Mt 4,25). Bár nagyon sokan voltak, Jézus ezúttal nem maradt

velük, mint máskor, mikor meggyógyította a betegeket és kiűzte a démonokat. Most valami más terve volt, ezért felment a hegyre (igazából egy magas dombra). Sokan nem tudták oda követni, de a tanítványok vele mentek. A tanítványok másmilyenek voltak, mint a sokaság.

Forrás: https://hitunkcelja.wordpress.com/2024/03/02/a-hegyi-beszed-magyarazata-watchman-nee/

letöltés

Watchman Nee: A juhok és a kecskék példázata

The King and the Kingdom of Heaven – A Study of Matthew [A Király és a Mennyek királysága – A Máté ev. elemzése] 393-404. old. „Ez a példázat a pogány nemzetekről szól. Az Ige szerint a lakott világot az emberek három csoportja alkotja: a zsidók, a gyülekezet és a nemzetek. A 24. és a 25. fejezetben már szó volt a zsidókról és a gyülekezetről, most pedig a 25. fejezet hátralévő részében Jézus próféciáját olvashatjuk arról, mi fog történni a nemzetekkel az utolsó időben. A példázatnak azonban két téves magyarázata terjedt el. Az egyik úgy látja, itt egy jövőbeni, egyetemes ítéletről van szó, a másik szerint pedig itt keresztények ítélete zajlik. Vizsgáljuk meg mindkettőt alaposan, mindkét értelmezéshez több magyarázatot fűzve.”

Forrás: https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2023/07/watchman_nee-a_juhok_es_a_kecskek_peldazata.pdf

letöltés

The King and the Kingdom of Heaven – A Study of Matthew [A Király és a Mennyek királysága – A Máté ev. elemzése] 285-303. old. A Máté evangéliuma 24. és 25. fejezetének megértéséhez elengedhetetlen, hogy az elragadtatás kérdésében világosan lássunk; ez ugyanis az egyik legfontosabb téma ebben az utolsó órában, és sokan sajnos komolyan félreértik.
Az „elragadtatás” szó ugyanaz, mint amit a János 14,1-3-ban találunk, ahol azt mondja, „magamhoz veszlek titeket”. Nem arról van szó, hogy az ember „fölküzdi” magát a mennybe, hanem hogy az Úr fölvesz minket Magához. Az „elragadtatás” szó azt fejezi ki, hogy az Úr magához ragad minket hamarosan, amikor eljön.
A hívők között különféle nézetek terjedtek el az elragadtatásról. Egyesek szerint (1) az üdvösséget nyert hívők egésze el fog ragadtatni a nagy nyomorúság kezdete előtt, mások úgy gondolják (2), hogy az üdvösséget nyert hívők egészének át kell mennie a nagy nyomorúságon, míg megint mások úgy tartják (3), hogy az üdvösséget nyertek egy része a nagy nyomorúság előtt, másik része pedig a nagy nyomorúság után fog elragadtatni. Ez a három legjellemzőbb értelmezési iskola e tárgyban; de pusztán azért, mert valamelyik különbözik attól, amit mi helyesnek tartunk, még nem vagyunk feljogosítva, hogy az eltérő nézetet eretnekségnek bélyegezzük. Helytelen pusztán emiatt elutasítani valakivel a közösséget.
Forrás: https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2023/06/watchman_nee-elragadtatas.pdf

letöltés

Négy részre oszthatjuk fel ezt a példázatot: (a) a gazda átadja vagyonát (14-15. vers); (b) ahogyan a szolgák bánnak a tálentumokkal (16-18. vers); (c) az első és a második szolga elbírálása (19-23. vers); és (d) a harmadik szolga elbírálása (24-30. vers).

Hogy még pontosabban tanulmányozhassuk ezt a példázatot, először is meg kell ismernünk a különbséget az Istennel való megbékélés és az Úrhoz fűződő kapcsolat között. Ellenkező esetben nem fogjuk tudni világosan megérteni a Szentírást, hanem nehézségeket és ellentmondásokat fogunk találni ebben a szakaszban és a Biblia számos más helyén is. Lássuk meg, hogy az Atya színe előtt mi gyermekek vagyunk, az Úr előtt viszont szolgák (illetve rabszolgák). Hit által leszünk gyermekekké; cselekedetek által válunk szolgákká. A kegyelem elve alapján leszünk gyermekek; a felelősség elve alapján leszünk szolgák.

Forrás: https://hitunkcelja.wordpress.com/2023/06/14/watchman-nee-a-talentumok-peldazata/

letöltés

Watchman Nee: A lélek üdvössége

Watchman Nee életművét magam is nagyon sokra tartom, tanításai rám is nagy hatással vannak mind a mai napig. Ezt a könyvet azonban mégis úgy osztom meg, hogy a benne leírt tanítások közül nem mindegyikkel tudok azonosulni. Problémának látom ugyanis az üdvösség, pontosabban az örök élet elveszíthetetlenségéről szóló részt, továbbá a szellem és a lélek szétválasztását túl hangsúlyozottnak érzem, azzal együtt, hogy természetesen én is fontosnak tartom az ember különböző alkotó elemeinek (szellem lélek test) megkülönböztetését. A könyv más egyéb részei is kérdőjelesek számomra, ugyan akkor még is inspirált és egyes kérdések tovább gondolására sarkalt. Ezekkel az általam fontosnak vélt megjegyzésekkel ajánlom olvasásra ezt a könyvet.

Forrás:

https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2023/06/a_lelek_udvossege_w_nee_2022.pdf

letöltés

Forrás: https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2018/08/watchman_nee_a_lelek_es_a_szellem_szetvalasztasa.pdf

A lélek és a szellem különválasztása rendkívül fontos a hívő ember szellemi életének növekedésében. Hogyan tudna különben a szellem dolgain fáradozni, és ezáltal szellemileg növekedni, ha nem képes a lélek és a szellem egymástól történő elkülönítésére? Amíg nem ismeri a különbséget a lélek és a szellem között, addig szükségszerűen újra és újra azt, ami lelki, szelleminek fogja tartani, tehát a lelkiben marad, és nem tud eljutni a szellem dolgaihoz. Isten Igéje számos helyen írja le mind a lelkünk, mind a szellemünk magatartását. Olvasunk benne olyan emberekről, akik lelkükben bánkódnak, és azokról is, akik szellemükben bánkódnak; ugyanúgy más személyekről, akik lelkükben örülnek, és olyanokról is, akik szellemükben örvendeznek. Egyesek az ilyen versekből arra következtetnek, hogy a lélek és a szellem bizonyára ugyanaz. De akkor ez úgy néz ki, mint ha valaki azt mondaná: „Te tudsz enni, és én is tudok enni - eszerint te én vagyok!"

letöltés

Tegyük fel pl., hogy egyedül vagy egy szobában, amelyben asztal, néhány szék, padló és mennyezet van. Mindezek a tárgyak egyáltalán nem korlátozzák cselekvésedet. Nos: Isten mindenható, mindent megtehet. Ha a földön csak élettelen dolgok volnának, illetve szellem nélkül valók, Isten korlátlanul megtehetné, amit akar. Egy napon azonban megteremti az embert. Az ember egészen más jellegű teremtmény, mint egy kő vagy fadarab. Az ember nem olyan, mint az asztal vagy a szék. Ezek nem állhatnak ellen Isten akaratának, ha ide vagy oda óhajtaná tenni azokat. Az embernek azonban szabad akarata van. Maga dönthet, kíván-e Istenre hallgatni, vagy sem, mert Isten nem olyannak teremtette, hogy kénytelen legyen hallgatni Rá.

Watchman Nee: IMA – SZOLGÁLAT

Watchman Nee: IMA – SZOLGÁLAT

Ahhoz, hogy megértsük a Máté 24. és 25. fejezeteit, alapvetően szükséges, hogy világos ismeretünk legyen az elragadtatás témáját illetően. Mert ez az egyik legfontosabb kérdés ebben az utolsó órában. Sajnos, sokan vannak, akik ezt nagyon félreértelmezik. Az „elragadtatás” ugyanaz, mint a János 14:1-3-ban a „kapni, fogadni” szó. Nem azt a gondolatot jelenti, hogy „felkapaszkodni” a mennybe, hanem azt, hogy az Úr fogad be bennünket a mennybe. Tehát az elragadtatás egy sajátos kifejezés, amely azt jelöli, hogy Ő fogad bennünket magához az Ő közeli visszajövetelekor.

A hívők között különböző látások vannak az elragadtatásról. Egyesek azt mondják (1), hogy a megváltottak egész testülete elragadtatik a Nagy Nyomorúság előtt; mások úgy hiszik (2), hogy a megváltottak egész testülete át kell, hogy menjen a Nagy Nyomorúságon, mielőtt elragadtatnak; míg megint mások úgy vélik (3), hogy a megváltottak egy része elragadtatik a Nagy Nyomorúság előtt, egy részük pedig majd a Nagy Nyomorúság után ragadtatik el.

Watchman_Nee_-_Az_elragadtatas.pdf