“Az emberek ugyanis nagyon sokra tartják ezeket az egyéb dolgokat: a hivatalos támogatást Jeruzsálemből vagy bárhonnan; az emberek általi kijelölést, a kinevezési okmányt. Nagyon sokra tartják ezeket, van azonban valami, ami nélkül mindezek semmit sem érnek, és semmit sem jelentenek. Nem ezek tesznek bennünket hitelt érdemlővé, nem adnak megbecsülést, sem illetékességet, sem tekintélyt. Az egyetlen igaz bizonyítvány az, ha az emberek látnak minket, és Krisztust olvassák. Mi Krisztus levele vagyunk, ők pedig Krisztust olvassák – nem valakinek a tanítását, nem valakinek a nevét. Lehet, hogy óriási mennyiségű tanítás van a fejünkben, mindent megszereztünk a hosszú évek alatt meg a sok konferencián, de ha az emberek nem olvassák Krisztust, amikor minket látnak, akkor az egész semmit sem ér. Ezt tartsuk észben. Akikkel egy fedél alatt élünk, olvassák-e Krisztust? Fel tudják-e ismerni, észre tudják-e venni Krisztust az életünkben? Vagy a munkatársaink? Ugyanis ez a mi szolgálatunk.
A szolgálat nem a gyülekezeti teremben vagy az összejövetelen történik az Úr napján vagy más, különleges alkalmakkor, hanem a szolgálat az otthonunkban zajlik – itt vagyunk a legjobban olvashatók. Olvassanak bennünket; ez a lényeg, ahol éppen dolgunk van; ez a lényeg bárhol, ahol vagyunk.”
https://hitunkcelja.wordpress.com/2020/10/06/krisztus-elo-levelei-t-austin-sparks/
Az Úr folyamatosan eljön az Ő népéhez. Eljön hozzánk minden alkalommal, amikor élő Igével szólít meg bennünket. A Jelenések 3-ból idézett ismerős szakasz mély benyomás tesz ránk, ha megfigyeljük, hogy a zörgetés, a hang, a fül és „amit a Szellem mond” mind egyek. „Zörgetek”; ha pedig figyelmesen hallgatjuk, akkor nem is kopogás zaját, hanem hangot hallunk, azt a hangot, melyet csak a bensőnkben lévő füllel hallhatunk meg, mert ez a Szellem hangja; a Szellem pedig mindenkiben ugyanazon a nyelven jelenti ki: „az Én zörgetésem az Én hangom, és az Én hangom az, amit a Szellem mond, és ehhez olyan belső hallásra van szükség, amely odafigyel arra, és megfogadja, amit a Szellem mond”.
Forrás: https://hitunkcelja.files.wordpress.com/2018/08/austin-sparks-mit_jelent_keresztc3a9nynek_lenni.pdf
Szögezzük le rögtön az elején, hogy a „keresztény*” szót szigorúan abban az értelemben használjuk, ahogyan azt az Újszövetség is teszi; a továbbiakban pedig feltételezzük, hogy ezt elfogadta az Olvasó. Kutatásunkat a kiküszöböléses eljárás alapján folytatjuk, tehát legelőször is meghatározzuk, hogy: Mit nem jelent kereszténynek lenni? (1) Kereszténnyé válni nem azt jelenti, hogy valaki „vallásos” lesz, illetve, hogy egy új „vallást vesz fel”.
(teológiai záró dolgozat 1972)
1996-2000 között amikor a Pünkösdi Teológiai Főiskolán tanultam, mély benyomást tett rám Simonfalvi Lajos, aki azóta nem rég az Úrhoz költözött. Az általa tartott előadások szinte minden főiskolai tanulóra nagy hatást gyakoroltak. Tőle kaptam digitális változatban egy a karizmákról szóló írását, melyet most Leslie Simonfalvi hozzájárulásával adunk közre a honlapon.
Simonfalvi Lajos sok helyen tartott előadást, ezekből néhány a youtube-on is megtalálható.
Simonfalvi Lajos: Karizmák az újszövetségben
Isten dicsőségére tanúságot teszek a feltámadott és megdicsőült Úrról!
Néhány sorban arról, amit 1982. április 27-én átéltem és láttam.
Ezen a kedd estén Igét olvastam, imádkoztam és az Úr ajándékairól elmélkedtem. Előzőleg már több éjszaka volt részem álomban, illetve látomásban, amelyeknek üzenetét még csak részben értettem meg. Ezekben is csak nehezen ismertem fel a vonatkozó körülményeket, illetve személyeket. Úgy vélem, hogy néztem ugyan, de mégsem láttam. Ekkor így imádkoztam: „Ó Uram, nyisd meg az én szemeimet, mert én vak vagyok.” /tudniillik szellemben/ Később nyugovóra tértem, imádkoztam, majd elaludtam.
A honlapon már közre adtunk írásokat ettől a nagyszerű indiai embertől, most pedig egy nagyon régi könyvhöz jutottunk, amely Sundar Singh összegyűjtött írásait tartalmazza. A könyvből mivel már nagyon régi, valami miatt az egyik fejezet elveszett, ennek ellenére így is mindenkinek ajánljuk, hogy olvassa el és merítsen belőle.