Ha azt akarjuk, hogy az evangélium úgy terjedjen itt is, mint egykor Genfben, mint egykor – John Knox alatt – Skóciában, mint Luther idejében Németországban, akkor istenfélő életet kell élnünk. Miután elmondtuk a prédikációt, az emberek megkérdezik: „Milyenek azok az emberek, akik ide járnak? Milyenek a gyülekezet tagjai, becsületesek? Milyenek az otthonaik? Jó férjek-e? Jó szolgák-e? Jó gazdák-e?” Az emberek biztosan érdeklődnek ezek iránt, és ha azt hallják, hogy nem vagyunk jellemesek, befellegzett a bizonyságtételünknek. Az orvos hirdetheti magát, de ha a páciensei nem gyógyulnak meg, nem valószínű, hogy megalapozhatja a hírnevét, mint a szakmájához értő ember. A prédikátor is prédikálhat, de ha a hívei nem szeretik az evangéliumot, akkor szétrúgják a lábukkal, amit ő felépít a kezével.