A Szentírás a Szent Szellemet a „szél”-hez hasonlítja. Jézus azt mondta: „A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jön, és hová megy: így van mindenki, aki Szellemtől született.” (János 3:8) Mi is tudjuk, hogy amikor Pünkösdkor a Szent Szellem kiáradt a tanítványokra a felházban, akkor: „…. lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és betelt vele az egész ház, ahol ültek …….. És megteltek mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdtek szólni más nyelveken, amint a Szent Szellem adta nékik szólni.” (Ap.csel. 2:2,4). Ez volt a Szent Szellem első megnyilvánulása, amikor Krisztus mennybemenetele után eljött a gyülekezetre. Miért hasonlítható a Szent Szellem a szélhez?