Az ébredés magja mindig az alázatosok szívében érlelődik. így volt ez a nagy 1904. évi welszi ébredéssel is. Egy fiatal szénbányász, akit Evan Robertsnek hívtak, Istentől egy égő látást kapott a szellemi ébredésről. Nem rendelkezett nagy intellektussal vagy kiemelkedő beszédkészséggel, egyszerűen égő vágy élt benne Jézusért. Hűségesen látogatta az imaösszejöveteleket. Éjjel és nappal, lankadatlanul, imádkozott, sírt és kívánkozott egy nagy szellemi ébredésért. Roberts ezt írta: „10 vagy 11 évig imádkoztam ébredésért. Egész éjszakát fenn tudtam lenni, hogy olvassak vagy beszélgessek az ébredésekről.”