Egy embernél elközeledett a halál ideje, ezért aztán az egyik nap délutánján hirtelen megjelent neki Szent Péter és az ördög.

– Figyelj barátom! – mondta Szent Péter – Az a helyzet, hogy neked holnap meg kell halnod. Mint azt magad is tudod, a mi Urunk igazságos, ezért meg akarja adni neked azt a lehetőséget, hogy te magad dönthesd el, hová szeretnél kerülni a halálod után. Két választási lehetőséged van, az egyik a Mennyország, amit én mutatok meg neked, a másik meg a pokol, amit az ördög fog neked megmutatni.

Ezután Szent Péter az embert hirtelen elvitte a Mennyországba. Az ember látta, hogy ott énekelnek, táncolnak és barátságosan beszélgetnek egymással a mennyei lények.

– Hát ez nem jó! Ez nekem túl unalmas lenne – Mondta Szent Péternek az ember.

– Akkor most gyere velem és én is mutatok neked valamit! – Mondta az ördög és tüstént levitte emberünket a pokolba.

Hát a mi emberünk látta, hogy a pokolban nagy buli van, folyik a pezsgő, gyönyörű nők sokasága lesi a férfiak kívánságát, finomabbnál finomabb ételek vannak stb-stb.

– Á, ez az! Én ezt választom! Itt biztosan nem fogok unatkozni! – Mondta az emberünk, kitörő lelkesedéssel. Ezután abban állapodtak meg az ördöggel, hogy akkor másnap, amikor az embernek meg kell halnia, ő maga fog személyesen eljönni érte.

Úgy is lett. Csakhogy amikor másnap az emberünk a pokolba került a halála után, akkor ott semmi sem várta azokból, amiket előtte való nap látott és hallott. Nem volt ott sem buli, sem pezsgő, semmi vidámság, hanem csak a mindenütt égő tűz.

– Nem erről volt szó! - kiáltott az ember az ördögnek. – Tegnap itt még buli volt nőkkel meg pezsgővel, most meg itt szenvedek ebben a tűzben! Ez nem igazság! Hol van mindaz, amit tegnap mutattál nekem?

– Jaa – tegnap kampány volt!