2016. augusztus 16., kedd 00:00

Simon István: JÉZUS KRISZTUS AZ ÚR!

Isten dicsőségére tanúságot teszek a feltámadott és megdicsőült Úrról!
Néhány sorban arról, amit 1982. április 27-én átéltem és láttam.
Ezen a kedd estén Igét olvastam, imádkoztam és az Úr ajándékairól elmélkedtem. Előzőleg már több éjszaka volt részem álomban, illetve látomásban, amelyeknek üzenetét még csak részben értettem meg. Ezekben is csak nehezen ismertem fel a vonatkozó körülményeket, illetve személyeket. Úgy vélem, hogy néztem ugyan, de mégsem láttam. Ekkor így imádkoztam: „Ó Uram, nyisd meg az én szemeimet, mert én vak vagyok.” /tudniillik szellemben/ Később nyugovóra tértem, imádkoztam, majd elaludtam.

2015. október 21., szerda 00:00

Sadhu Sundar Singh összegyűjtött iratai

A honlapon már közre adtunk írásokat ettől a nagyszerű indiai embertől, most pedig egy nagyon régi könyvhöz jutottunk, amely Sundar Singh összegyűjtött írásait tartalmazza. A könyvből mivel már nagyon régi, valami miatt az egyik fejezet elveszett, ennek ellenére így is mindenkinek ajánljuk, hogy olvassa el és merítsen belőle.

2009. január 01., csütörtök 00:00

Steve Sampson: Meghallhatod Isten hangját

Ez a könyv Isten hangjának meghallásáról szól. Megtérésünk után a következőt kellene a legalapvetőbb dologként megtanulnunk: meghallani Isten hangját. Mégis elég kevés írás született eddig erről a témáról. A könyv gyakorlati útmutatást ad ahhoz, hogyan gerjesszük fel a Szent Szellemet, és hogyan kezdjük el meghallani az Ő hangját naponta. Ez az írás nem a kételkedőket igyekszik meggyőzni, hanem inkább az éheseket akarja táplálni és képezni. Számtalan keresztény belefáradt már a testies felhajtásba, amivel szelleminek próbál látszani, és vágyik hallani a Mester hangját. Mostanában mindenütt egy új, Istentől jövő vágy gyúl a hívők szívében, hogy megismerjék a Szellem gondolatait, és csak abba fektessék be az erejüket, amire az Úr elhívta őket.
 
Sokan kérdezhetnék: „Volt valami szellemi titka Smith Wigglesworthnak? Miben állt az ő nagy ereje?” Szellemi életének két fő tényezője a következő volt: összeköttetésben volt Isten Szellemével és bízott Isten Igéjében. Ezek voltak az alapjai szent vakmerőségének és állandó merész tetteinek. Éppoly kiváló volt úgy is, mint igehirdető és úgy is, mint a Szellem embere. Kijelentette: „A könyv az észt táplálja, Isten Igéje pedig a lelket. Nekünk emelkedettebb lélekre van szükségünk, olyan lélekre, amely Isten szeretetének illatát árasztja, amely előremutat és megmutatja nekünk Isten hatalmát.”
 
Minden igazi katona hős! A hősiesség nélküli katona csokoládévitéz! Kit nem indít gúnyos nevetésre a csokoládévitéz puszta gondolata is? Békeidőben az igazi katonák ketrecben sínylődő rab oroszlánok. A harc visszaadja szabadságukat, és elindítja őket, mint az iskolából kiviharzó fiúkat, hogy elérjék szívük vágyát, vagy afelé törekedve elvesszenek. A csata jelenti a katonának a létfontosságú levegőt! A békétől asztmás rohamot kap. A harc ismét ép emberré teszi, s felruházza egy hős szívével, erejével és energiájával.
 
2009. január 01., csütörtök 00:00

Sigurd Bratlie: A Menyasszony és a Parázna

A könyv 1946-ban íródott, és 1971-ben - a második kiadásban - az író egy fejezettel kibővítette „Jézus lábzsámolya” címmel. A könyv magyarra fordításában a Károli Gáspár bibliafordításon túl más magyarnyelvű fordításokat is használtunk, sőt több esetben a különféle németnyelvű bibliafordításokat vettünk alapul, aszerint ahogy azok a legjobban fejezték ki az igazságot, vagy e könyv összefüggéseit és szóhasználatát. Tettük ezt a könyv jobb megértése miatt, ami ugyanakkor szellemi gazdagodást is jelent, ugyanannak az Igének (versnek, verseknek) több oldalról történő megvilágítását.
 
2009. január 01., csütörtök 00:00

Sadu Sundar Singh: Látomásaim a túlvilágból

Mikor 14 évvel ezelőtt Kothgarban imádkoztam, szemem akkor nyílott meg először a mennyei látásra. Mindent olyan elevenen láttam, hogy azt hittem meghaltam és lelkem bement a mennyei dicsőségbe. A későbbi években ezek a látomások mindig újra gazdagították életemet. Szándékosan nem tudom előidézni őket, hanem csakis amikor imádkozom vagy elgondolkozom, szellemi szemem megnyílik – havonként olykor nyolcszor vagy tízszer is –, úgy hogy belátok az égbe, és egy vagy két órán át Jézus Krisztussal együtt járok a mennyei dicsőségben ahol angyalokkal és szellemi lényekkel beszélgetek. Kérdéseimre kapott válaszaik sok anyagot adtak már eddig megjelent könyveimhez. Ennek a szellemi közösségnek kimondhatatlan gyönyörűsége kívánatossá tette számomra azt az időt, amikor majd végleg beléphetek a megváltottak gyönyörűséges közösségébe.
 
Egyszer fenn volt a Himalája hegységben, s egy pogány faluban prédikált. Már esteledett, de senki sem akarta házába befogadni, sem enni, vagy inni nem adtak neki. Fáradtságtól, éhségtől elgyötörve kiment a falu végére s leült egy fa alá. Itt aztán szíve egész hevével imádkozni kezdett s közben teljesen elszakadt az őt környező világtól. Látta Krisztust, beszélt Vele, s akkor érezni kezdte, hogy hogyan szűnik meg mindinkább az éhség, s a szomjúság és a fáradtság érzése, s ehelyett egy végtelen, kibeszélhetetlen boldogság érzése tölti el. Minden mást elfelejtett. Mikor „felébredt”, ő maga használja ezt a szót, észrevette, hogy imádsága közel négy óráig tartott. A két keze és az arca dagadt volt a nagy darazsak csípésétől. S mindebből nem vett észre semmit, új erővel, a bágyadtság legkisebb nyoma nélkül, felkelt s folytatta munkáját. Addig kell imádkoznunk, míg újra éledünk általa – mondta. Ezt mindenki megteheti. Minden más magától meglesz, ha ezt elértük.