Az a történelmi korszak, amelyben ez a reménység kigyulladt az emberi szívekben, a római birodalom dekadens és hanyatlásnak induló korszaka volt. Megtérni, csatlakozni a keresztyénséghez tulajdonképpen azt jelentette, hogy ebből a pusztuló és reménytelen világból átlépni egy csodálatos eljövendő világba, amely ugyan még nincs itt, de hamarosan, bármelyik pillanatban megérkezhet. A keresztyénség számára minden nap az utolsó idők napja volt. A gyülekezetek Maran-Atha gyülekezetek voltak. Egyszerűen szólva: Krisztus népe a jövő népe volt.