Most arról fogok egy keveset írni, hogy a megigazultságunk alapján jogunk van igaz ítéletet, igazságot kérnünk, és várnunk az élő Istentől. Nekünk, megigazult keresztényeknek úgy is ismernünk kell Őt, mint igaz, és jó Bírót!
Boldog, kinek Jákob Istene a segítsége, kinek reménye van az Örökkévalóban, az ő Istenében, ki készítette az eget és földet, a tengert és mindazt, mi bennük van; a ki hűséget tart örökké, jogot szerez a zsaroltaknak, kenyeret ad az éhezőknek. Az Örökkévaló fölszabadítja a foglyokat; az Örökkévaló látókká teszi a vakokat; az Örökkévaló fölegyenesíti a görnyedteket; az Örökkévaló szereti az igazakat; az Örökkévaló megőrzi a jövevényeket, az árvát és özvegyet fönntartja – de a gonoszok útját elgörbíti. (Zsolt 146:5-9 IMIT ford.)
