Elemek megjelenítése címkék szerint: C

Ha azt akarjuk, hogy az evangélium úgy terjedjen itt is, mint egykor Genfben, mint egykor – John Knox alatt – Skóciában, mint Luther idejében Németországban, akkor istenfélő életet kell élnünk. Miután elmondtuk a prédikációt, az emberek megkérdezik: „Milyenek azok az emberek, akik ide járnak? Milyenek a gyülekezet tagjai, becsületesek? Milyenek az otthonaik? Jó férjek-e? Jó szolgák-e? Jó gazdák-e?” Az emberek biztosan érdeklődnek ezek iránt, és ha azt hallják, hogy nem vagyunk jellemesek, befellegzett a bizonyságtételünknek. Az orvos hirdetheti magát, de ha a páciensei nem gyógyulnak meg, nem valószínű, hogy megalapozhatja a hírnevét, mint a szakmájához értő ember. A prédikátor is prédikálhat, de ha a hívei nem szeretik az evangéliumot, akkor szétrúgják a lábukkal, amit ő felépít a kezével.
 

A keresztyén hit lényegét és egyszerű természetét Pál apostol így foglalja össze: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (Csel 16,31). Ez az Ige nagyon kedves volt Charles Haddon Spurgeon szívének, és nagyon aggódott amiatt, hogy ezt a csodálatos egyszerűséget gyakran akaratlanul is elködösítik. A Mi a hit és hová vezet című könyv összegyűjti Spurgeon ezzel kapcsolatos gondolatait, világosan és tömören ismerteti a keresztyén hit természetét és következményeit. A bevezetőben ezt mondja: „Azt hiszem, elmondhatom, hogy bár a hit a legegyszerűbb dolog a világon, mégis nagyon nehéz róla írni, mivel nagy jelentősége miatt lelkünk megremeg, amikor beszélni próbálunk róla, és nem vagyunk képesek olyan világosan leírni, ahogyan szeretnénk.”
 

Megkérdezték egy teológiai professzortól: - Megtanítja - e hallgatóit arra, hogyan űzzék ki a démonokat? - Aligha, mondta, ezt én magam sem tudom. - És mégis ki meri küldeni hallgatóit a falvakba és városokba, amelyek teli vannak varázslással! Azt hiszi, hogy a Genesisnek a Jáhvista és Elohista írásokkal kapcsolatos „ismeretei” segítenek majd nekik harcukban a démonok ellen, akik ma olyan sok embert tartanak megszállva? Bibra Ottó is rámutat új könyvében a mai egyházak és közösségek életének erre a beteg pontjára. Mind a tanítás, mind a gyakorlat vonalán. Külön fejezetben beszél a démonok kiűzéséről és ezt írja: „Maga az Úr bízta meg tanítványait teljhatalommal minden démon felett. (Luk. 9,1, Mt. 10,1.), megparancsolta, hogy űzzék ki a démonokat (Mt. 10,8) és azonkívül határozott biztosítékot adott nekik útravalóul: ,,Az én nevemben (a hívők) démonokat űznek. (Mk. 16,17).
 

Már Zsoltárok Könyve első fejezetben láthatjuk a legfontosabb okát annak, hogy Dávid miért tudott olyan sokat befogadni Istentől. Imádata, istenismeretének mélysége és Isten útjainak megértése mind azt a vitathatatlan tényt bizonyítják, hogy Dávid megtanult elmélkedni Isten Igéjén. Dávid feljegyzi, mi Isten biztosítéka azok számára, akik „elválasztják magukat a gonosztól”, és „Isten törvényében gyönyörködnek”. Ők boldogságot, termékenységet, jólétet nyernek, és annak bizonyosságát, hogy soha el nem múlnak.”
 

A kereszténységet vallásnak szokták nevezni, de a legtöbb keresztény, aki vesztes életet él, pontosan azért lesz vesztes, mert nem a helyes dolgokban hisz, és nem a helyes dolgokat vallja meg. Valójában az ellenség szavait szólja, és ezek a szavak fogságban tartják. A Példabeszédek 6:1–2 azt mondja, hogy „...a szádnak beszédei által estél tőrbe.” A hit szavai győztessé tesznek, míg a félelem szavai vesztessé. A világmindenségben a szavak képviselik a legnagyobb erőt. Az ember szellemi lény, aki nagyon is képes arra, hogy a hitnek azon a szintjén éljen, mint Isten. A Márk 9:23-ban a következőt olvassuk: „Minden lehetséges annak, aki hisz!” A Márk 11:23-ban pedig: „Úgy van, ahogy mondom nektek: ha valaki ezt mondja ennek a hegynek: »Emelkedj föl, és zuhanj a tengerbe!«, és nem kételkedik a szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg is lesz neki.”
 

Már Zsoltárok Könyve első fejezetben láthatjuk a legfontosabb okát annak, hogy Dávid miért tudott olyan sokat befogadni Istentől. Imádata, istenismeretének mélysége és Isten útjainak megértése mind azt a vitathatatlan tényt bizonyítják, hogy Dávid megtanult elmélkedni Isten Igéjén. Dávid feljegyzi, mi Isten biztosítéka azok számára, akik „elválasztják magukat a gonosztól”, és „Isten törvényében gyönyörködnek”. Ők boldogságot, termékenységet, jólétet nyernek, és annak bizonyosságát, hogy soha el nem múlnak.”
 

Tartalom

• Előszó
• Bevezetés
• I. rész: Az alapkérdések: Alapelvek és problémák
  • 1. fejezet: Szellemi hadviselés (C. Peter Wagner)
    • 1. Hadviselésünk fegyverei
    • 2. Szellemi hatalmunk
    • 3. Harc az ellenséggel
    • 4. Haditervünk
  • 2. fejezet: Területi szellemek legyőzése (Steven Lawson)
  • 3. fejezet: Területi szellemek (C. Peter Wagner)
  • 4. fejezet: Leszámolás területi démonokkal (Timothy M. Warner)
  • 5. fejezet: Leszámolás az ellenséggel a társadalomban (R. Arthur Mathews)
  • 6. fejezet: A fejedelemségek és hatalmasságok megértése (Thomas B. White)
• II. rész: A szolgálat: Pásztorok és más szolgálattevők
  • 7. fejezet: Városaink és településeink elfoglalása (Jack W. Hayford)
  • 8. fejezet: Harc a levegőégben (Anne Gimenez)
  • 9. fejezet: Az erős ember megkötözése (Larry Lea)
  • 10. fejezet: Jerikó: A hódítás kulcsa (Dick Bernal)
  • 11. fejezet: Az ima hatalma Argentínában (Edgardo Silvoso)
  • 12. fejezet: Városok elfoglalása Koreában (Paul Yonggi Cho)
  • 13. fejezet: Magasrangú hatalmasságok Zimbabwe-ban (Richmond Chiundiza)
  • 14. fejezet: Ne becsüld alá az ellenállást! (Paul B. Long)
  • 15. fejezet: A HETEDIK KÖR. Városok láthatatlan sorompóinak áttörése
    az Evangélium számára (John Dawson)
• III. rész: Az analízis: Felfogások és nézetek
  • 16. fejezet: Területi szellemek és evangélizálás ellenséges környezetben
    (Vernon J. Sterk)
  • 17. fejezet: Melyik Istent prédikálják a misszionáriusok? (Jakob Loewen)
  • 18. fejezet: Fejedelemségek és hatalmasságok (Michael Green)
  • 19. fejezet: A láthatatlan hatalmasságok alárendelt helyzete (Oscar Cullmann)