Luther Márton a Galata levélhez írt kommentárjában - ez a levél beszél az Isten törvénye alóli felszabadulásról - egy, az ő idejében feltűnő sátáni tanokat hirdető szektáról is szól. Figyeljétek meg, miről szólt ez a tanítás, a következőket írja: „A Sátán, minden megtévesztés istene naponta alapít új szektákat. A legutóbbi, melyről sohase gondoltam volna, hogy felütheti a fejét, azt tanítja, hogy az egyházat meg kellene szabadítani Tízparancsolattól, és hogy az embert nem kell megijeszteni a Törvénnyel, hanem Krisztus kegyelmét hirdetve kell nyájasan a lelkükre beszélni.” Azt mondja tehát itt Luther, hogy egy új tévtanítás ütötte fel a fejét, egy olyan sátáni körmönfontság, melyet legmerészebb álmában sem gondolt volna. Őt megrémítette az a gondolat, hogy egyesek nem használják a Törvényt, hanem helyette kedvesen noszogatják az embereket, hogy Krisztushoz jöjjenek, úgy hogy csupán a kegyelemről prédikálnak, mégis ez a tökéletes összefoglalása a modern evangelizációnak és módszereinek.