Elemek megjelenítése címkék szerint: N

A Jelenések 12,10-12-ből kiderül, hogy a háború már az örökkévalóságban eldőlt, az ördög egy legyőzött szellemi lény. Számunkra viszont ez a győzelem még csak egy a jövőben valamikor megtörténő eseménynek tűnik, ezért kérnünk kell az Urat, hogy a Szent Szellem által adjon nekünk kinyilatkoztatást, amely által betekinthetünk a Mennybe és belekóstolhatunk ennek a győzelemnek az örömébe. Ez a győzelem úgy tud realizálódni az életünkben, hogy újra és újra élő igét hallunk Istentől és ez az élő ige kardként szolgál a számunkra a szellemi harcban. A sátán, e jelenlegi világrendszeren keresztül el akarja hitetni velünk azt a hazugságot, hogy a mi sorsunk bukással és vereséggel fog végződni, ezért nekünk gyakran kitartóan kell keresnünk Istent ahhoz, hogy a lelkünk kiszabaduljon ennek az anyagi világnak a fogságából és átkerüljön a mennyei világ légkörébe. Sokszor Isten hangját is csak ekkor halljuk meg. Fontos, hogy befogadjuk az élő igét és engedelmeskedjünk a kapott kinyilatkoztatásnak!

„És a mikor eljött az esteli áldozás ideje, oda lépett Illés próféta, és monda: Óh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy te vagy az Isten az Izráelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a te parancsolatodból cselekedtem.”

(1Királyok 18,36)

A 2Királyok 6,24-től olvashatunk arról, hogy a szíriai hadsereg körülvette Samáriát és mivel a szíriaiak hosszú ideig tartották körül zárva a várost, ezért ott idővel hatalmas éhínség támadt annyira, hogy már a szamár fejét és a galamb trágyáját is árulni kezdték. Ebben a válságos helyzetben az ostromlott város lakói különböző módon reagáltak, volt aki az éhség miatt megette saját gyermekét, a király elkeseredett, egyik főembere pedig annyira cinikussá vált, hogy még az Elizeus által kihirdetett prófétai beszédnek sem tudott már hinni. Fontos üzenet ez a mai egyház számára is, mert nagyon sok gyülekezetben a hívők jelentős része már több évtizede nem tapasztalja a természetfeletti vagyis Isten erejének működését. Sok válságos helyzetet is találunk a mai gyülekezetekben és mivel ezek jelentős része még mindig nem oldódott meg, ezért könnyen megkeményedhet a szívünk, majd idővel cinikussá válunk Isten dolgaival kapcsolatban, ha nem töltünk időt rendszeresen Isten jelenétében. Továbbra is bátran vessük bizalmunkat az Úrba, mert neki a mostani időszakra is van prófétai beszéde az egyház számára.

„Ekkor így szólt Elizeus: Halljátok meg az ÚR igéjét! Ezt mondja az ÚR: Holnap ilyenkor egy szeá finomliszt egy sekelbe, meg két szeá árpa is egy sekelbe fog kerülni Samária kapujában. Erre így válaszolt Isten emberének az a tiszt, akinek a kezére szokott támaszkodni a király: Még ha az ÚR megnyitná is az ég csatornáit, ez akkor sem történhetne meg! De ő így felelt: Majd meglátod a saját szemeddel, de nem eszel belőle.” (2Királyok 7,1-2 a Magyar Bibliatársulat revíziós kiadása szerint)

Ez az igehirdetés 2015 október 25-dikén hangzott el Budapesten.

Továbbra is a tíz szűz példázatával foglalkozunk. Isten nem azt akarja, hogy olyan okos szüzek legyünk, akik csak a maguk számára elegendő olajat tudtak összegyűjteni, ugyanis a 133-as zsoltár és több más ige is világosan tanítja nekünk, hogy amíg Istennel járunk, addig bőséges a kenet, annyira, hogy még másokkal is megoszthatjuk. Ez azt jelenti, hogy fel kell növekednünk a hitnek arra a szintjére, ahol már mi is szellemi kútként szolgálhatunk azok felé, akik szomjazzák Isten jelenlétét. Szellemi felnövekedésünk azonban nem megy harc nélkül, ezért mindvégig ragaszkodnunk kell azokhoz az ígéretekhez, amiket Istentől kaptunk, mert csak így tudunk győzni. A példázatban említett árusok azokat jelképezik, akiknek a szívéből bőségesen árad a Szent Szellem kenete. Mindannyian lehetünk árusok és képessé válhatunk a Szent Szellem jelenlétét megosztani azon a területen, ahová Isten helyezett minket.

„Csakhogy az eszesek így feleltek: Soha! Nekünk is, nektek is, nem lesz elég! Menjetek inkább az árusokhoz és vásároljatok magatoknak!” (Máté 25,9 Csia fordítás)

Ha egy hívő enged a hétköznapok nehézségei által okozott szorításnak, átadja magát a hitetlenségnek és a félelemnek vagy pedig nem akar foglalkozni Isten aktuális kinyilatkoztatásaival vagyis pszichikaivá válik, akkor előbb-utóbb elhomályosodik előtte a természetfeletti világ, a mennyei dolgok és Isten királysága. A Biblia ezt az állapotot alvásnak nevezi. A tíz szűz példázatából megtudhatjuk, hogy ez az alvás nagyon veszedelmes, mert amikor Isten valamilyen sorsdöntő dolgot akar cselekedni az egyházban vagy a világban és elhangzik a kiáltás „ímhol jő a vőlegény, jöjjetek elébe”, akkor hirtelen történik a felébredés és akik eddig nem gyűjtöttek olajat a lámpásukba vagyis nem keresték az Istennel való közösséget, azok nem lesznek képesek belépni Isten aktuális tervébe vagyis nem fogják tudni átvenni a számukra elkészített áldásokat. Ekkor sírni fognak azok akiket Isten elutasított, sírni fognak bűneik és állapotuk miatt, de ez a sírás nem őszinte és nem vezet el a megtérésre, hanem szentségtelen sírás, mivel akkor kellett volna keresniük a megtérésre való lehetőséget, amikor ennek meg volt az ideje számukra.

„Utólag megjött a többi szűz is és így szólt: Uram, uram, nyisd meg nékünk!

De az így felelt nékik: Bizony azt mondom nektek, nem ismerlek titeket.

Ébren legyetek hát, mert sem a napot, sem az órát nem ismeritek!” (Máté 25,11-13 Csia fordítás)

Az előző részben arról volt szó, hogy Isten már mindennel megajándékozott minket ami az életre és a kegyességre való, ezért ne a kívánságainkban, hanem az ígéretekben akarjunk élni, amelyeket az Úr azért adott nekünk, hogy azok által isteni természet részeseivé legyünk. A második részben arról hallhatunk, hogy ez az isteni természet miként jön létre bennünk, mi közben a Szent Szellem Jézushoz hasonlóan minket is kivisz a pusztába vagyis olyan körülmények közé helyez, amelyek cáfolják az Istentől kapott ígéretek valóságát és beteljesedését. Ezt jelképezi Izrael negyven éves pusztai vándorlása is.

„Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az ÚR a pusztában negyven éven át, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a szívedben: megtartod-e parancsolatait, vagy sem? Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik.”

5Mózes 8,2-3

Ez az igehirdetés 2015 július 18-án hangzott el Budapesten, az Aratás Gyülekezetben.

A 2Timóteus 3-ban olvashatunk egy felsorolást azokról az emberekről, akik annyira romlott életet élnek, hogy a kegyességnek már csak a külső látszata van meg náluk, de annak erejét megtagadják. Ez az ördögi állapot azokban jön létre, akik az újjászületés élményének az átélése után nem kezdték megújítani az elméjüket Isten igéje által vagyis nem léptek rá a megszentelődés útjára, hanem kiléptek abból az elhívásból, amelyet Isten már az örökkévalóságban eltervezett számukra és olyan helyekre akarták magukat pozícionálni, amelyeket nem nekik készített el az Úr. Az ilyen lázadó életvitel miatt az ember személyisége kifordul a helyes irányból és diabolikussá válik, viszont ha megmaradunk azon az úton, amelyen Isten vezetni akar minket, akkor a Szent Szellem hosszú távon kiformálja bennünk Krisztus jellem vonásait és betöltjük az elhívásunkat. Erre kitűnő példa Dávid király, akinek az élete pozitív módon szemlélteti számunkra a Szent Szellem átformáló munkáját.

Ez az igehirdetés 2015 június 13-dikán hangzott el a Magyar Pünkösdi Egyház nagykőrösi gyülekezetében.

Mindazok akik hit által megigazultak, már benne állnak Isten kegyelmében, amelyben ugyanakkor folyamatosan menetelnie is kell a hívő embernek. Ez a menetelés nem más, mint a Krisztusban való folyamatos szellemi növekedésünk. Ahhoz, hogy növekedjünk, Isten útján kell maradnunk. Az ördög újra és újra próbál előidézni olyan helyzeteket vagy eseményeket, melyek által le akar téríteni minket a helyes útról. Ha nem követjük az Urat, akkor idővel elhalványul előttünk a tőle kapott kegyelem dicsősége és gonosszá válhat a szívünk, így az életünk forduló pontjain nem az Isten akarata szerint fogunk reagálni a minket érő kihívásokra. Jó példa erre Saul király, valamint Jeremiás esete a júdai vezetőkkel, akik helytelenül reagáltak Isten üzenetére. Ezt látjuk a mostani korszakban is, mert sok gyülekezetbe járó ember utasítja el ma is az igét, mivel gonosszá vált a szívük.

A Bírák könyve 6-dik részében arról olvasunk, hogy Izrael népe bálványimádó lett, ezért Isten a midianiták kezébe adta őket, akik mindenüket elvették. Csak mi után megtértek Istenhez, akkor léphetett színre Gedeon, aki által az Úr megszabadította a népet. Isten népe ma szintén hasonló helyzetben van. Sokan a különféle bálványaiknak hódolnak az Isten keresése helyett, ezért vannak gyakran gonosz szellemek elnyomása alatt, akik teljesen ki akarják fosztani az egyházat. Ma is csak a megtérés és a prófétai beszédnek való engedelmesség hozhatja meg a régóta vágyott szabadulást.

Ez az igehirdetés 2015 április 18-dikán hangzott el Ózdon, a Maranatha Gyülekezetben.

Ábrahám és Lót külön válásának története (1Mózes 13) azt mutatja számunkra, hogy a pszichikai (lelki) ember és a szellemi ember hosszú távon nem képesek egymás mellett maradni, mert a lelki ember nem képes felfogni a szellemi dolgokat, sőt, bolondságnak is tartja azokat. 1Korintus 2,14)

Annak érdekében, hogy az újjászületésünk után ne lelki hanem szellemi emberré váljunk, fel kell növekednünk. Ehhez Isten segítségül adja azokat a szellemi embereket (például szolgálati ajándékokat) akik előttünk járnak Krisztus követésében, őket is használja a Szent Szellem felnövekedésünk érdekében: „míg csak mind el nem jutunk a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, míg férfiasságunk bevégzetté nem lesz, s a Krisztussal való teljes beteltség korának mértékéig el nem jutunk, hogy ne legyünk tovább kiskorúak, kiket hullámok sodornak el, s a tanítás akármi szele találomra ide-oda hajt, úgy, ahogy azt az emberi szeszély és ravasz tévelygők fogásai diktálják.” (Efézus 4,13-14 Csia Lajos fordítása szerint)

Ez az igehirdetés 2015 február 28-dikán hangzott el a Magyar Pünkösdi Egyház nagykőrösi gyülekezetében

Az egyházban és a világban egyaránt történnek velünk olyan események, amelyek által az ördög el szeretné érni, hogy ellankadjon, végül pedig teljesen elsorvadjon a szellemi életünk. A folyamat eredményeként megtévesztett állapotba kerülhetünk, vagyis antikrisztusivá válhatunk. Erre egy újjászületett hívőnek sokkal inkább meg van a lehetősége, kivéve, ha benne marad Krisztusban. Ezt úgy tudja elérni, hogy folyamatosan engedi a benne lévő Szellemnek, hogy tanítsa a kijelentett igén keresztül. Így a hívő ember szüntelenül az Istentől számára kijelentett igékre figyel, ahogyan a kenet tanítja.

 Ez az igehirdetés 2015 február 14-dikén hangzott el Budapesten, az Aratás Gyülekezetben.