Mostanában Eszter könyvével foglalkoztam. Négy nappal ezelőtt jelent meg nyomtatásban, de ne keressétek a könyvesboltban, mert összesen 10 db-ot hoztam magammal.
Ekkor megkérdezte egy szolgálótársát, hogy van-e nála egy példány? Volt nála, így odaadta neki. Majd megkért egy helyi vezetőt olvassa el, mi van ráírva a címlapjára. Az állt rajta: ingyenes kiadvány, kereskedelmi forgalomba nem hozható! Ekkor a következőket mondta: Szeretném neked elmondani Eszter könyve alapján, hogy a KIRÁLLYAL eltöltött egyetlen éjszaka mindent megváltoztathat, jóra fordíthat.
A KIRÁLLYAL eltöltött egyetlen éjszaka egy egész nemzet sorsát megfordíthatja, megváltoztathatja. Ne becsüljétek le az egyes számot! Ezután felolvasta az Igét: Márk 1,35: "Azután (Jézus) igen korán, még (a) sötét éjszakában felkelt, kiment a városból egy puszta helyre és ott imádkozott." Jézus kiment imádkozni egy elhagyatott helyre. Vajon miért ment egy puszta helyre, miért imádkozott? Talán több erőért, több kenetért imádkozott? De hát ezelőtt az esemény előtt olvassuk, hogy Jézus betegeket gyógyított és démonokat űzött ki az emberekből. Tehát erővel és kenettel rendelkezett. Akkor hát miért imádkozott, hiszen Neki bejárása volt az Atyához? Mi legtöbbször azért imádkozunk, hogy legyen valamink. Ő csak imádkozott. De miért imádkozott? Ma egy nagyon egyszerű üzenetet fogok veletek megosztani. Természetes dolog, hogy imádkozunk, okunk van rá.
I. RÉSZ
- Első fejezet: A keresztény és gondolkodása
- Második fejezet A megvakított elme
- Harmadik fejezet A megújult elme
II. RÉSZ
Negyedik fejezet És mi van az érzéseinkkel?
Ötödik fejezet Hol rontottuk el?
Hatodik fejezet Érzelmi sérülés
Hetedik fejezet A belső sérülés gyógyulása
Nyolcadik fejezet A belső gyógyulás folyamata
Kilencedik fejezet Hogyan éljünk együtt érzéseinkkel?
III. Rész
Tizedik fejezet Az akarat szabadsága
Tizenegyedik fejezet Az erők harca a Mindenségben
Tizenkettedik fejezet Isten válasza a testnek
Tizenharmadik fejezet Az újszövetségi szabadság megtapasztalása
IV. Rész
Tizennegyedik fejezet Szabadság arra, hogy önmagad légy
Tizenötödik fejezet A bukott én
Tizenhatodik fejezet Az én felszabadulása
Tizenhetedik fejezet A felszabadult én
V. RÉSZ
Tizennyolcadik fejezet A Szellemből fakadó élet
Tizenkilencedik fejezet A felfordított ember
Huszadik fejezet A visszafordult ember
Huszonegyedik fejezet Az emberi szellem működései
Huszonkettedik fejezet A szellem és lélek kapcsolata
Huszonharmadik fejezet A lelkiismeret és az akarat
Huszonnegyedik fejezet Isten imádása és az érzelmek
Huszonötödik fejezet A testté lett Ige
Az igei idézetek, ha külön nincs jelölve, a Károlyi Bibliafordításból származnak.
Fordította: Lukács Tibor
Dr. Scofield azt Írja az ő nevét viselő Biblia 6. és 7. oldalain (Lásd a megváltói nevekről szóló lábjegyzeteit.), hogy a Jahve az Istenség megváltói neve és az "Önmagában létező, Önmagát kijelentő" Istenre utal.
Ez a hét megváltói név - írja, "Istennek önmagáról szóló folyamatos és egyre inkább kiteljesedő kijelentésére mutat". Később így folytatja: "A népéhez fűződő megváltói kapcsolatában Jahve hét összetett néven mutatkozik be, amelyek úgy jelentik ki Őt, mint aki betölti az emberiség minden szükségét."
Mivel ezek a nevek azt jelentik ki számunkra, hogy Isten megváltói kapcsolatba lépett velünk, mindnyájuknak arra a Golgotára kell mutatniuk, ahol a megváltásunk megtörtént. Az egyes nevek által kijelentett áldásoknak a megváltás során kellett realizálódniuk. A Szentírás erről világosan tanít.
Ez a hét megváltói név a következő:Jahve Samma: 'az Úr ott van, illetve jelen van', ami azt a megváltásból fakadó privilégiumot fejezi ki számunkra, hogy élvezhetjük Annak jelenlétét, aki így szól: Íme, én veletek nagyok a világ végezetéig.
Hogy ez az áldás benne foglaltatik a megváltásban, az a tény bizonyítja, hogy közelvalókká lettünk Krisztus vére által.