Elemek megjelenítése címkék szerint: N

Az egyház egy szellemi konfliktusban van, szinte élet-halál harcban áll az ígéret földjének elfoglalásáért. A hívők közül sokan azt gondolják, hogy amit Isten megígért, az automatikusan meg is történik. A tejjel-mézzel folyó föld megszemlélése után, a kémek jelentették, hogy a föld valóban jó és kívánatos, de azt elfoglalni csak harc árán lehetséges. Ezek a hírek megosztották Izraelt, ahogyan hasonló nehézséget látunk a mai Egyházban is. Mi azonban álljunk Józsué, Káleb, oldalán, a szellemi emberek oldalán. „…olyanok voltunk a magunk szemében, mint a sáskák…és az ő szemeikben is olyanok voltunk.” (4Móz 13:34). Ez az igehirdetés Budapesten, az Aratás Gyülekezetében hangzott el 2012. március 10-dikén.

Ez egy rövid, 18 perces igehirdetés, amely az Aratás Gyülekezetében hangzott el. Témája, a János 4,46-54 közötti igeszakasz, amely egy királyi tisztviselő fiának a meggyógyításáról szól. Ez a rövid prédikáció ennek a történetnek a tanulságairól szól, de főleg arról, hogy mennyire fontos alázatban járnunk ahhoz, hogy Istent egyre jobban megismerjük és tőle szellemi javakat tudjunk átvenni.

Ma a kereszténységen belül is azért mennek tönkre például a házasságok is, mert a legtöbb keresztény manapság nincs közösségben Istennel, sokan csak eljárnak hetente a gyülekezetbe, megnyugtatva ezzel a saját lelkiismeretüket, hogy ők akkor tulajdonképpen ezzel rendben is volnának. Ezzel szemben Jézus azt tanítja, hogy amikor imádkozunk, menjünk be a belső szobánkba (vagyis az otthonunkba) és ott imádkozzunk Mennyei Atyánkhoz, aki a rejtekben is lát minket. Sokan azt várják, hogy a gyülekezet ahová rendszeresen járnak, majd hetente egyszer szombaton vagy vasárnap biztosítja nekik a megújulás lehetőségét, valamilyen nagy szellemi élménnyel, egy jó zenével, egy lelkesítő prédikációval, stb, holott valójában mindenkinek első sorban a saját otthonában kellene naponta belépni Isten jelenlétébe, ott mozogni a papi kenetben (például ima, hálaáldozat, stb) és átvenni a szükséges megújulást, gyógyulást, szabadulást. Sokan nem fogadják el ezt az állítást pedig igaz, hogy Isten nem globális evangelizációs hadjáratokat vár tőlünk, hanem egyszerűen csak azt, hogy vele legyünk egy nagyon bensőséges kapcsolatban, valamint a hit engedelmességét. Az Úr kereszthalála és feltámadása által mindent megtett, hogy velünk lehessen, ezek szerint úgy tűnik, hogy ő jobban vágyik az övéire, mint ahogyan az ő népe vágyik utána. Az Úr, a jelenlétünkre vágyik, mert ő is inni akar belőlünk. „Jöve egy samariabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!” (János 4,7)

1. rész

Elhangzott, 2012. Január 7-dikén Budapesten az Aratás Gyülekezetében. A belső megújulás vagy áldások megjelenése elsősorban nem ember vagy időfüggő, hanem tiszteletfüggő. Isten igéjének respektálása elvárás és nem javaslat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy Jézus Krisztus tudományából és ismeretéből egyre mélyebben részesüljünk. Ezért töltünk időt azzal, hogy meghatározzuk, mi is az Úr tisztelete. „És ez igék, amelyeket e mai napon parancsolok neked, legyenek a te szívedben. V.Móz.6:6”

Sokan azért nem tapasztalják meg Isten közelségét és azért nem ismerik fel, hogy milyen korszakban van Krisztus egyháza, mert szellemi alvásban vannak. E miatt nem működik a szellemi felfogó képességük, (intuíciójuk) és nem tudnak ellen állni az Ördög munkájának még a saját életükben sem. Hatalmas szellemi és anyagi kihívásokkal kell szembe néznie a magyarországi kereszténységnek is, de ezeket a kihívásokat csak akkor tudjuk legyőzni, hogy ha a szívünk a megfelelő állapotban van, ezért Isten a mostani időkben újra fel akarja ébreszteni az alvó keresztényeket. Hogyan teszi ezt Isten? Többek között erről is hallhatunk ebben az igehirdetésben, amely 2012. Január 1-én hangzott el a soproni baptista gyülekezetben.

Az egyházban a szeretetnek kell meghatározó tényezővé válnia és akkor ez által a hívők úrvacsorai közössége (amely egy bensőséges együttlét Istennel és egymással) is minőségileg megváltozik. A Szeretet vagyis maga Isten, megtisztít minket az ige fürdőjével, hogy egy napon majd szeplő nélkül, feddhetetlenül állhassunk meg őelőtte.

Ez az igehirdetés 2013 április 27-én hangzott el a mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Gyülekezet úrvacsorai összejövetelén.

Minden őszinte hívő szeretne igazán szent lenni, de erre mi önmagunkban nem vagyunk képesek. Az Úr viszont át tud minket vinni a megszentelődés folyamatán, ha megértjük, hogy ő a mi szentségünk, ezért az ő segítsége nélkül nem szentelődhetünk meg.

Hogyan jöhetünk ki a dogmatikus vallásosságból egyéni és gyülekezeti szinten egyaránt? Ebben a prédikációban Gedeon történetén keresztül próbál választ adni ezekre a kérdésekre az igehirdető. Ez az igehirdetés egyébként akkoriban megosztotta azt a gyülekezetet ahol elhangzott, egyeseket arra inspirált, hogy jobban odaszánják magukat Krisztus számára, ugyanakkor sokan nagyon megbotránkoztak és tagadták, hogy ez az üzenet Istentől lett volna.

A világban, az egyházban és a személyes életünkben is történnek olyan események, amelyek miatt meg kell térnünk és igazán oda kell fordulnunk az Úrhoz, hogy egyre közelebb kerülhessünk hozzá. A megtérés lényegében azt jelenti, hogy megváltoztatjuk a gondolkodásmódunkat, és Isten akarata szerint kezdjük élni az életünket. Igehelyek: 2Kir 23:21-25; Róm 2:4 Ez az igehirdetés 2011 Július 31-dikén hangzott el a soproni baptista gyülekezetben.

A megtérés igazságáról szóló eddigi látásunkat Isten igéjéhez kell igazítanunk, mert mi emberek gyakran azt is megtérésnek tartjuk, amit Isten egyáltalán nem nevez annak. Ebben az igehirdetésben hallhatunk arról, hogy Isten mit nevez megtérésnek. Ez az igehirdetés 2011 Május 22-dikén hangzott el Sopronban, a Bárka Baptista Gyülekezetben. Igehely: János 21,18-19