Elemek megjelenítése címkék szerint: N

Elhangzott 2012 november 24-dikén Budapesten, az Aratás Gyülekezetében.

A Lukács. 3,21-22; 4,1 és 4,14-15. versek alapján Jézus életéből is azt láthatjuk meg, hogy különbség van a Szent Szellemmel való betöltekezés, valamint a Szent Szellem erejével való felruháztatás között. E két esemény között valaminek történnie kell az életünkben ahhoz, hogy természetfeletti erőt kapjunk a szolgálathoz. Ez a tanítás Budapesten, a Forrás Baptista gyülekezetben hangzott el.

Akár milyen élményeket is élünk át Istennel, önmagában az átélt élmények nem tudnak minket megtartani Krisztusban. Egyedül Isten igéje képes bennünket a hitben megtartani és megváltoztatni a jellemünket. Amikor újjászülettünk, mindannyian ugyanazt a hitet kaptuk Istentől, viszont az, hogy az újjászületés után a hitünk mekkora lesz, attól is függ, hogy az életünkben letett alapra mit építünk rá. A hitet nem mi találtuk ki, nem mi gerjesztettük magunkban, hanem Istentől kaptuk. Hogyan tudunk a már eddig megkapott hithez még többet gyűjteni? Erről is hallhatunk ebben az igehirdetésben, amely 2013 március 3-án hangzott el a soproni baptista gyülekezetben.

Igehely: Ruth 1,1-17 A legtragikusabb élethelyzetből is van helyre állás azok számára, akik nem a saját erejükből akarnak élni, hanem teljes mértékben rátámaszkodnak Istenre. Ugyanakkor az életünkben lévő megpróbáltatások mindig letesztelnek bennünket, hogy vajon tényleg hitben vagyunk e vagy ezt csak a szavainkkal állítjuk. Ha valóban az Úr tanítványai vagyunk, akkor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az életünk eseményeit nem lehet mindig megérteni az emberi logika mentén, mert a mennyei világ mindenben különbözik e jelenlegi korszaktól, viszont ha mindvégig hűségesek maradunk Krisztushoz, akkor még a számunkra legrosszabbnak tűnő helyzetekből is nagy áldást nyerhetünk.

Ez az igehirdetés 2013 Február 3-dikán hangzott el a soproni baptista gyülekezetben.

Isten számára a legfontosabb, hogy belül a lelkünkben elváltozzunk az ő fiának ábrázatára, ezért ha kell, minden eszközt be fog vetni az életünkben, hogy Krisztust kimunkálja a jellemünkben. Isten arra tanít minket, hogy különbség van a hit és az elbizakodottság között, sőt, még a hit és az optimizmus közt is különbség van, hiszen az optimizmus gyakran illúzióra, hamis reménységre épül, míg ezzel szemben a valódi hit Isten szavának meghallásából jön létre. Táplálnunk kell az Istentől kapott hitet az által, hogy tanulmányozzuk az Írásokat, imádkozunk és megtesszük azt amit az Úr kér tőlünk.

Ez a tanítás 2013 Január 6-dikán hangzott el a soproni baptista gyülekezetben.

Meg kell értenünk, hogy a valódi keresztény életvitel nem a mi munkánk Istenért, hanem Isten munkája bennünk. Nem cselekedetekből, hanem hit által tudunk megfelelni Istennek vagyis hinnünk kell Jézus Krisztus kereszthalálában és feltámadásában, amely értünk történt. Ezt a hitet a Szent Szellem hozza létre bennünk az ige hallása által és ebben a hitben felnövekedve kell élnünk az életünket. Igehely: Galata 3,1-14

Ez az igehirdetés a soproni baptista gyülekezetben hangzott el.
Dátum: 2012 december 2.

Időnként nagy élményeket élünk át Istennel, de ez még sem látszódik a hétköznapjainkban. A külső, földi életünkben szembe kell néznünk a hétköznapok súlyos nehézségeivel, közben pedig egyre szorosabb közösségben kellene lennünk az Úrral? Hogyan tudjuk ezt a kettőt összehangolni? Erről szól ez az igehirdetés, amely 2011 Március 14-dikén este hangzott el Vácdukán.

Sok olyan tévtanítás van, amely gyakran a saját önzésünket táplálja, ennek következtében helytelen istenkép alakul ki bennünk. Ebből meg kell változnunk, még pedig úgy, hogy kilépünk az önközpontúságból és elkezdjük Krisztust szemlélni, úgy, ahogyan a Szent Szellem őt kinyilatkoztatja számunkra. Ha az Urat akarjuk követni, akkor tudomásul kell vennünk, hogy sok szorongattatásban lesz részünk, de ha mi ennek ellenére kitartóan igyekszünk egyre beljebb jutni Isten királyságába és megtanulunk minden helyzetben hálát adni, akkor a megfelelő időben le fog ránk szállni az Ő dicsősége. Ez az igehirdetés 2011. Augusztus 13-dikán hangzott el Budapesten, az Aratás Gyülekezetében.

Napjainkban is sokan eljutnak addig, hogy meghallgatnak néhány tanítást Jézusról, aztán közülük néhányan esetleg még magától az Úrtól is meghallanak egy szót, megértenek valamit a saját életükre nézve, de Isten szentséges jelenlétébe már csak nagyon kevesen akarnak igazán bejutni, mert ennek ára van. Ahogyan annak idején Jézus azt mondta Péternek, hogy „evezz a mélyre”, úgy ma nekünk is azt mondja, hogy menjünk mélyebbre az istenkeresésben, evezzünk mélyre, szánjuk oda magunkat az Ő megismerésére. Csak akkor lesznek maradandó megtapasztalásaink az Úrral, csak akkor lesznek maradandó változások az életünkben, ha a jelenleginél mélyebben és erőteljesebben keressük Krisztus arcát. Ez az igehirdetés az ózdi Maranatha Gyülekezetben hangzott el.

Ez az igehirdetés arról szól, hogy milyen módon tudunk hallani Istentől, majd hogyan tudunk a tőle hallott szónak, tanításnak engedelmeskedni. Az engedelmességben való járás is egy hosszú folyamat, ez sem megy egyik napról a másikra, de Isten kegyelmes hozzánk, ha mi odaszánjuk neki magunkat.